Fenyőszörp - hóolvadással (VKF 34)

Évekkel ezelőtt, egy régi erdélyi szakácskönyvben olvastam a fenyőszörp receptjét, de eddig még csak egyszer készítettem el. Most kiváló alkalom kínálkozott, hiszen szezon van, ráadásul a VKF témájá is idevág. Sokan nem tudják, de a fenyő is afrodiziákum, illóolaját vízbe csepegtetve impotencia tüneteinek enyhítésére használható.

Lássunk most egy érdekes, új megközelítést!

Fenyőszörp

• Friss fenyő hajtások, esetleg friss zöld fenyőtobozok
• cukor

A fenyőhajtásokat leszedjük, és cukorral rétegezve jó szorosan befőttesüvegbe tesszük. Munkánk véget is ért... a fenyőből kiváló nedvesség a cukrot feloldja, és a szörp önmagától elkészül. 

Nagyon érdekes figyelni a folyamatot, az olvadó cukor ugyanis kisértetiesen emlékeztet a tavaszi hóolvadásra. 

A gyerekek élvezni fogják!

A tetejére kerül egy réteg cukor és jó szorosan lezárjuk.
Ha meleg, napos helyre tesszük, az olvadási folyamat még gyorsabb!

1. nap  - a cukor már összeesett és tömörült

2. nap - már megvan a gyönyörű hóolvadás minta! :)

Most ott tartunk (4. nap) hogy a cukor már szinte teljesen folyékony, viszont a 720ml-es üveg kb feléig ér fel a szörp. Mivel nagyon tömény, és inkább csak "fűszerként" használjató mint klasszikus szörpként, nem is baj ha a mennyiség nem annyira óriási. Viszont úgy látom, hogy a fenyőhajtások még elég frissek, és van még bennük nedvesség - ezért valószínűleg feltöltöm még cukorral az üvegemet. 

Ha esetleg nem fenyőhajtásból, hanem friss fenyőtobozból készül a szörp, a tobozokat késsek fel kell vágni, legalább félbe, de inkább szeletekre. Ekkor még erősebb, kicsit gyantásabb ízű szörpöt kapunk.

Akár salátára, palacsintára, erdő-limonádéba, esetleg vadakhoz ajánlom!

Tömény erdőillat és íz... :)

Szép napot!

Read more...

Húsnélküli, avagy Bundáskenyér reloaded ?

Az új VKF kiváló alkalom volt hogy elkészítsem gyerekkorom egyik kedvencét, a "Húsnélküli"-t.

A húsnélküli  - formázástól függően - egy rántott bárminek kinéző dolog, végeredményben a hús panírja, és mivel kívülről jól álcázza magát, általában csak beleharapva önt el bennünket az öröm, esetleg a keserű csalódás. :))

A húsnélküli sosem készült főételként, hiszen a vasárnapi rántotthús készítésekor megmaradt tojás találékony elüntetésére hivatott... azaz csak 1-2 kis darab jutott belőle.

Mint minden ritkaságnak, ennek is nagy értéke volt, és ez fogyott el legelőbb - legtöbbször már ebéd előtt kihalásztam a kisült rántotthúsok közül.

Hozzávalók:

• 
  
  tojás
• 
  
  zsemlemorzsa
• 
  
  mischling (télire eltett sós darált zöldség - vagyis házi vegeta)

Csak véletlen, hogy nemrég új ételt alkottam belőle, pedig a hozzávalók évtizedek óta ugyanazok. A titok a zsemlemorzsa mennyiségben és a felverés módjában áll. Ha ugyanis Húsnélkülit készítek, akkor annyi zsemlemorzsát teszek a felvert tojásba, hogy egy laza, de formázható masszát kapjak. (ez mindig keményedik, ahogy a morzsa megdagad) Kézzel gombócokat alakítok, lelepítom, majd be a forró olajba. Kész.

Viszont! Nemrégiben alig maradt zsemlemorzsám a panírozás végére, igy amikor bekevertem a tojással, egy laza, folyós masszát kaptam. Ezt elkezdtem villával felverni, mintha rántottát készítenék - egészen addig, míg olyan állagot kapok, ami kanállal/villával már kezelhető, viszont kézzel még formázhatatlanul folyós. 

Ezt a masszát kanállal szaggatom bele a forró olajba, és amíg a húsnéküli sül , ez a változat felfújtként fújódik fel, és egy nagyon könnyű, laza pogácsát kapunk... ami ízben leginkább a bundáskenyér közepére

emlékeztet.

Könnyű, lágy, légies  - véletlenül megalkottam egy új feltétet, ami bármely főzelék mellé nettó 2 perben elkészíthető.

Új kedvenc a láthatáron... hurrááá!!!

Read more...

Töltött tojás

A töltött tojás is egy régi tradicionális családi recept nálunk. Túl sokszor nem készül, mivel kicsit be lehet sokallni tőle, leggyakrabban tavaszal, húsvét-böjt, esetleg főtt (piros)tojás túltengés esetén. Tegnap hirtelen megkívántam, így nekem ma ez lesz az ebédem.

Töltött tojás

• 7 db tojás
• 1 doboz tejföl
• mustár
• petrezselyemzöld
• kakukkfű (ha van)
• 1 kis fej lilahagyma
• 2 db zsemle / 2 szelet kenyér
• só, bors

A tojásokat keményre főzöm és meghámozom (ez a legrosszabb rész). Kettévágom őket, sárgájukat egy keverőtálba teszem, villával összetöröm. A 2 szelet kenyeret vízbe áztatom, kicsavarom és a tojáshoz morzsolom. Hozzáadok egy kis mustárt, az apróra vágott lilahagymát és petrezselyemzöldet. Annyi tejfölt teszek hozzá, hogy jól kenhető, de ne túl folyékony "kence" legyen belőle. Só, bors, kész.

A tölteléket a félbe vágott tojásfehérjékbe töltöm. Ha van olyan rész, ami szakadt, azt apróra vágva a krémhez szoktam keverni, hiszen igazából az a lelke mindennek, a fehérje csónakok (nekem) csak a forma miatt szükségesek. Legszívesebben csak a tölteléket enném, de azt nyersen-sülve-kézzel-villával, a lényeg hogy sok legyen.

A megtöltött tojásokat jénaiba teszem, és 15 percre forró sütőbe tolom. Frissen főtt pertezselymes rizzsel tálalom.

Alternatív változatként az összes fehérjét apróra vágva és a töltelékhez keverve isteni tojáskrémet kapunk! mmmmh.....

Szép napot!

Read more...

Borsófőzelék

Néha nagyon megkívánom a borsófőzeléket, de ez egyike azon ételeknek, amiket SOHA nem főztünk otthon. Nem emlékszem egyetlen esetre sem, hogy az lett volna az ebéd, a borsót kizárólag levesben használtuk fel. Ennek ellenére és nagyon szeretem a borsófőzeléket, és mivel anyu - állítása szerint - nem tud ilyet főzni, kénytelen voltam a menzai változattal megelégedni. Nem volt ez lemondás részemről, mert átlalában egyben sült, majd szeletenként átpirított hússal adták, mmmmmmh... tényleg utánozhatalan. A menzán mindig külön kértem a húst, így kaptam még egy kis extra szaftot is mellé, ami nem "veszett bele" a főzelék levébe. A gimnázium menzáján ingyen volt a kenyér, korlátlan mennyiségben, így talán ott alakult ki, hogy a kenyeret szinte mindenhez szeretem. Egy-egy gyengébb, vagy nemszeretem étel miatt volt hogy a hús- (csont)levest ettem kenyérrel, sóval. Nagyon szép emlék, most is a számban van az íze.

Mivel már külön háztartást vezetek, úgy gondoltam ideje megtörni a borsófőzelékmentes életet, hiszen mi lehet abban olyan bonyolult? Megnéztem egy csomó receptet, és az egyetlen igazi kritérium az volt, hogy nekem - a menzai emléknek megfelelően - a borsófőzelék nem fehér, hanem szép paprikás színű.

Mivel a tejért nem rajongok, így egy receptet sem követtem igazán, az emlékeimben élő ízt kóstolással próbáltam megtalálni... és sikerült!!!!

Borsófőzelék

Hozzávalók:

• 1 zacskó fagyasztott zöldborsó (esetleg konzerv)
• liszt vagy étkezési keményítő
• piros paprika
• só, bors
• fokhagymapor
• petrezselyemzöld
• olaj

A borsót lábosba teszem, és egy kis olajon megpárolom. Apróra vágom a petrezselyemzöldet, és a foró borsóra szórom. Sózom, borsozom, és mivel én nem szeretem az édes ízeket, igy egy kis fokhagymaporral izesítem. Szárazon megszórom egy kisebb kanál liszttel, Elkeverem, majd beleteszem a pirospaprikát. Felöntöm annyi vízzel, amennyi levet szeretnék. Mivel a lisztet a borsóra szórtam, így ilyenkor már nem lesz csomós szaft. Most nem akartam túl lisztesre készíteni, ezért a hosszú lé besűrítéséhez még egy kis keményítőt is használtam.

Nagyon finom lett! :)))

Sajnos most nem volt itthon megfelelő hús, de legközelebb elkészítem mellé a sültet is! Már alig várom!

Szép napot!

Read more...